Belehalok a szerelembe(Me muero de amor): Elmész szavak nélkül bezárva az ajtót. Jogos volt, mikor egy kicsit többet kértem tőled. A félelmet elűzöm a fészekből egy válasz nélkül. Sebet hagyva egy szívben, hátrahagyva engem. És most belehalok a szerelembe, ha nem vagy. Belehalok, és nem várhatok. Gyere vissza újra ide, légy mellettem a csókjaiddal. Belehalok a szerelembe, ha nem vagy. Belehalok, és nem várhatok. Szükségem van arra, hogy itt légy velem. Szerelmed nélkül nem folytathatom. Papírjaid közt felfedeztem egy levelet. Csak sorokban, írásokban, mondatokban értelem nélkül. Mondod, hogy az ok  a levegő hiány volt, ha mindig szabadon hagytalak egy feltétel nélkül. És most belehalok... Mondd meg nekem, hogy nem igaz, akit felébresztek közel a bőrödhöz, ugyanúgy mint tegnapig. Mert belehalok...

A fájdalmat szabadságra cserélem(Cambio dolor):  Esküdnék, hogy nem tudom, mit akarok, de tudom, hogy meghalnék, ha félúton megállok. Ezért elrepülök egy másik ösvényre, hogy megismerjem az igazit. De érzem, hogy még nincs olyan késő, és úgy tűnik a félelmeim nen hagynak gondolkodni. És álmodom, új szerelmekről, és nem tudom, hogy még mi vár rám. A fájdalmat szabadságra cserélem, a sebeket egy álomra cserélem, ami segít folytatni. A fájdalmat boldogságra cserélem, és a szerencse legyen szerencse, és ne valami ami később elmegy.

Ízletes és zamatos(Sabrosito y dulzón): Egy ízletes és édes szerelmet akarok, hogy felébressze egyszer ezt a szívet, hogy mondja nekem, hogy engen akar, aki belehal ha nincs neki szeretetem és melegségem. Egy ízletes és édes szerelmet akarok, hogy elvegye egyszer csalódásaim, és elveszek pillantásában. Szerelmesen felfedezem és lenyűgöz szenvedélyében. Egy izgalmas szerelmet akarok, hogy felkínálja teljesen és nekem adja a szívét. Ha tudnám, hogy vársz engem, odaadom azt, amit akarsz, hogy itt legyél kettőnkért. Eh eo ez a szerelem, amit várok, egy őszinte szerelem, ahogy akarom, ahogy kívánom.

A mérged(Tu Veneno): El kell indulnom, el kell szöknöm tőled, el kell felejtenem, és újra kell kezdenem. Mert szerelmed fehér, szerelmed a méreg, ami eléget engem. Mert szerelmed gondolkodás nélkül kiönti a mérget, ami megöl engem. És most tudom, hogy ez mi lehetett, nem ezt akarom látni, nem ezt akarom tartani, és most hogy elvesztem, ezt mondom neked, és meg kell értened. Mérged szerelmed és tüzed is volt nekem. Mérged életed volt nekem,és már nem akarom. Választanom kell. Vissza kell térnem érezni. Keresnem kell egy alakot, akihez elfutok. Mert szerelmed... Mérged... Tűz,ami éget, szenvedély, ami megmérgez. Mondom, momdom és mégegyszer mondom neked. Nem a mérged akarom inni, sem próbálni, sem újratenni.

Az ezüst folyó (Río de la Plata:): Könnyekkel szememben eltávolodtam. Éltem, hogy elhagyjak mindent: embereimet és külvárosomat. Egyedül kell elindulnom földemről egy nap. mikor kislány voltam elhagytam mindent ábrándjaimért. Latin szív vagyok az ezüstfolyóból, jó árnyék vagyok. Mindig egy mosolyt hozok álomgyűjteményeimmel, nincsenek határaim. Az ezüstfolyóból vagyok, aki forró vérű árnyékként él. Ritmus, ami meggyújtja, ami embereim szemében ragyog. A könnyek eltűntek szemeimből. Annyi úton utaztam, hogy mesélés nélkül hagyott majdnem az ég. Ma én énekelek a világnak minden erővel, hogy elhozzam ide bentre: ami elviszi a bánatot.Harcolni egy álomért. Latin szív... Teljesíteni egy álmot, megváltoztathat téged az élet. Felnőttem, keresem sorsom ébren álmodozva, és elűzve a sebeket. Ma tudom, hogy bár minden messze volt, keresve egy utat, mindig ugyanaz vagyok, aki elhozza a lélekbe kedves földem. Latin szív...

Hogy felejtselek el (Comó te olvido): Rámnéztél a szemekkel és azt hittem, hogy a szerelem sétált velem szemben, és igyekeztelek elérni felmérés nélkül, hogy megérintselek. Mégegyszer rámnevettél, átöleltél és bíztam szívedben várva csókjaidban a szenvedélyt. De semmit nem mondtál, és egy este elhagytál. Képzeletem darabokban, amiket csak kiáltásba fojtanak. Hogy felejtselek és mondd hogy felejtselek. Hogy felejtselek, ha ajtód minden úton nyitva áll. Hogy felejtselek és mondd hogy felejtselek. hogy felejtselek, oh, oh... Eladtál nekem egy mentséget ész nélkül. Kifizetem szerelmed árával, ha nem váltott meg. Most mondd meg mit tegyek vágyaimmal, érzelmeimmel, a csomóval, amit itthagytál nekem. Hogy felejtselek... Ha nem váltott meg, hova rejtsem a múltat, hogyan indítsak el el minden érzelmet ha a könnyek ittmaradnak belül. Hogy felejtselek...

Egy rózsaszál(Un ramito de violetas):